Honismereti kutatások alapján az asztaltársaság előzményei a kiegyezést követő évekre nyúlnak vissza. Az 1867-es kiegyezés után sorra alakultak a száműzetésben élő Kossuth Lajos üzeneteit tárgyaló egyletek, így 1875 táján Ácson is megalakult az Olvasó Egylet, mely feladatának tartotta a Kossuthtól származó, de inkább Kossuthról szóló hírek fogadását, megtárgyalását. Kis könyvtárukkal a magyar történelem megismerését, olvasását tartották fontosnak. Az ország több településéhez hasonlóan 1892-ben Ácson is díszpolgári címet kapott az emigrációban élő Kossuth Lajos. Ez az esemény nagymértékben elősegítette, hogy az Olvasó Egylet - német szokás szerinti - asztaltársasággá alakult, ahol barátok, egyhivatású emberek találkoztak, gondolatokat fogalmaztak meg. Elmondások szerint és korábbi kevés számú leírás alapján ismert, hogy az asztaltársaság tagjai kis- és középbirtokosok voltak, akik a Nákó-féle vendéglőben gyűltek össze. Később az iparossággal egy székházban működtek.
1905 körül készült el az asztaltársaság 3 méteres zászlója, amely ezután betiltásáig sok éven át emlékeztetett március 15-én a levert szabadságharcra.
Az asztaltársaság néhány év szüneteltetés után 1932-ben Nagy Zsigmond kocsmájának különszobájában rendezkedett be. A tagság javarésze a "faluderéki" református nagygazdák voltak. Ettől az időtől biztosan tudható, hogy könyvtárral rendelkeztek, folyóiratokat járattak, szegény családokon segítettek, jótékonysági rendezvényt szerveztek. Fő feladatuknak tartották a nemzeti emlékezet megtartását, az 1848-49-es szabadságharc megünneplését március 15-én. A különszoba falát a szabadságharcról készült képek díszítették, ovális alakú bélyegzőt használtak. Nemzeti ünnepünkön saját
impozáns zászlójuk - a Kossuth-zászló - alatt vonultak a megemlékezés helyszíneire, ahol szavalatok hangzottak el és a református énekkar szerepelt.
Összejövetelek alkalmával kezdésként a Himnuszt, befejezésként a Szózatot énekelték.
A megszűnés 1947-48-ra tehető, amikor az asztaltársaság működését ellehetetlenítették.
2004, április 22-én Szűcs Béla Albert, az Ácsi Hírek akkori főszerkesztője és Kiss Imre aljegyző aktív közreműködésével több évtizednyi szünet után újjáalakult az asztaltársaság Nagy Irén elnök vezetésével 28 fő alapító taggal - a település szinte mindegyik társadalmi rétegét képviselve - az elődök iránti tiszteletből, hagyományőrzésből. Az asztaltársaság nemcsak Kossuth Lajos eszmeiségének ápolását tűzte ki célul, hanem egy egész alakos Kossuthot ábrázoló szobor felállítását Ácson, a tárgyi emlékek gyűjtését és méltó elhelyezését, valamint az 1848-1849-es szabadságharc ácsi vonatkozásainak felkutatását, bemutatását, a magyarságtudat erősítését, a hagyományőrzést, a helyi történelmi értékek ismeretét és átadását a generációk között.